diff options
Diffstat (limited to 'langclass/ShortTexts/hu.txt')
-rw-r--r-- | langclass/ShortTexts/hu.txt | 354 |
1 files changed, 210 insertions, 144 deletions
diff --git a/langclass/ShortTexts/hu.txt b/langclass/ShortTexts/hu.txt index 7b1b5f6..a75a4ea 100644 --- a/langclass/ShortTexts/hu.txt +++ b/langclass/ShortTexts/hu.txt @@ -1,145 +1,211 @@ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata -Bevezetż - -Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlż és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon, - -Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfżbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyżzżdése szabad lesz, - -Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végsż szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön, - -Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejezżdésének elżmozdítása, - -Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvetż emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nżk egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elżsegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg, - -Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttmżködve biztosítják az emberi jogok és alapvetż szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását, - -Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentżsége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából - -a közgyżlés kinyilvánítja -az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát - -mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elżtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján elżmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történż általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között. -1. cikk - -Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlż méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. -2. cikk - -Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. - -Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illetż ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott. -3. cikk - -Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. -4. cikk - -Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos. -5. cikk - -Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. -6. cikk - -Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. -7. cikk - -A törvény elżtt mindenki egyenlż és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlż védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlż védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértż minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. -8. cikk - -Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetż jogokat sértż eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. -9. cikk - -Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, żrizetbe venni vagy számżzni. -10. cikk - -Minden személynek teljesen egyenlż joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kżtelezettségei felżl, másrészt minden ellene emelt bżnügyi vád megalapozottsága felżl. -11. cikk - - Minden büntetendż cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bżnżsségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. - Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendż cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendż cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható. - -12. cikk - -Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. -13. cikk - - Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani. - Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. - -14. cikk - - Minden személynek joga van az üldözés elżl más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. - Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bżncselekmény miatti. kellżképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében. - -15. cikk - - Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. - Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. - -16. cikk - - Mind a férfinak, mind a nżnek a házasságra érett kor elérésétżl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nżnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlż jogai vannak. - Házasságot csak a jövendż házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. - A család a társadalom természetes és alapvetż alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. - -17. cikk - - Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. - Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. - -18. cikk - -Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyżzżdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyżzżdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elżtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. -19. cikk - -Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. -20. cikk - - Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. - Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kżtelezni. - -21. cikk - - Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselżi útján való részvételhez. - Minden személynek egyenlż feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához. - A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlż szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékżen biztosító eljárás alapján idższakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson. - -22. cikk - -Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erżfeszítései és a nemzetközi együttmżködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erżforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlżdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse. -23. cikk - - Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítż munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. - Az egyenlż munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlż bérhez van joga. - Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítż fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelż létet biztosít és amelyet megfelelż esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. - Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idżhöz, nevezetesen a munka idżtartamának ésszerż korlátozásához, valamint az idższakonkénti fizetett szabadsághoz. - -24. cikk - -Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidżre, beleértve a munkaidż ésszerż korlátozását és az idższakos fizetett szabadságot. -25. cikk - - Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti. - Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül. - -26. cikk - - Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetż oktatást illetżen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezż. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsżbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elżtt -érdeméhez képest- egyenlż feltételek mellett nyitva kell állnia. - A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvetż szabadságok tiszteletbentartásának megerżsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elż kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlżdését. - A szülżket elsżbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában. - -27. cikk - - Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mżvészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. - Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mżvészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez. - -28. cikk - -Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek. -29. cikk - - A személynek kżtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlżdése. - Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít. - Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni. - -30. cikk - -A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhetż úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen. + BevezetĹ‘ + Tekintettel arra, hogy az emberisĂ©g családja minden egyes tagja mĂ©ltĂłságának, valamint egyenlĹ‘ Ă©s elidegenĂthetetlen jogainak elismerĂ©se alkotja a szabadság, az igazság Ă©s a bĂ©ke alapját a világon, + Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerĂ©se Ă©s semmibevevĂ©se az emberisĂ©g lelkiismeretĂ©t fellázĂtĂł barbár cselekmĂ©nyekhez vezetett, Ă©s hogy az ember legfĹ‘bb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástĂłl, valamint a nyomortĂłl megszabadult emberi lĂ©nyek szava Ă©s meggyĹ‘zĹ‘dĂ©se szabad lesz, + Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma vĂ©delmezze, nehogy az ember vĂ©gsĹ‘ szĂĽksĂ©gĂ©ben a zsarnokság Ă©s az elnyomás elleni lázadásra kĂ©nyszerĂĽljön, + Tekintettel arra, hogy igen lĂ©nyeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejezĹ‘dĂ©sĂ©nek elĹ‘mozdĂtása, + Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az EgyesĂĽlt Nemzetek nĂ©pei ĂşjbĂłl hitet tettek az alapvetĹ‘ emberi jogok, az emberi szemĂ©lyisĂ©g mĂ©ltĂłsága Ă©s Ă©rtĂ©ke, a fĂ©rfiak Ă©s nĹ‘k egyenjogĂşsága mellett, valamint kinyilvánĂtották azt az elhatározásukat, hogy elĹ‘segĂtik a szociális haladást Ă©s nagyobb szabadság mellett jobb Ă©letfeltĂ©teleket valĂłsĂtanak meg, + Tekintettel arra, hogy a tagállamok köteleztĂ©k magukat arra, hogy az EgyesĂĽlt Nemzetek SzervezetĂ©vel egyĂĽttműködve biztosĂtják az emberi jogok Ă©s alapvetĹ‘ szabadságok általános Ă©s tĂ©nyleges tiszteletbentartását, + Tekintettel arra, hogy a jogok Ă©s szabadságok mibenlĂ©te tekintetĂ©ben közös felfogás kialakĂtásának a legnagyobb jelentĹ‘sĂ©ge van az emlĂtett kötelezettsĂ©g maradĂ©ktalan teljesĂtĂ©sĂ©nek szempontjábĂłl + a közgyűlĂ©s kinyilvánĂtja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát + mint azt a közös eszmĂ©nyt, amelynek elĂ©rĂ©sĂ©re minden nĂ©pnek Ă©s minden nemzetnek törekednie kell abbĂłl a cĂ©lbĂłl, hogy minden szemĂ©ly Ă©s a társadalom minden szerve, állandĂłan szem elĹ‘tt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás Ă©s nevelĂ©s Ăştján elĹ‘mozdĂtsa e jogok Ă©s szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztĂ©sĂ©t, valamint azoknak fokozatosan megvalĂłsulĂł hazai Ă©s nemzetközi jogszabályok Ăştján törtĂ©nĹ‘ általános Ă©s tĂ©nyleges alkalmazását Ă©s elismerĂ©sĂ©t mind a tagállamok nĂ©pei között, mind pedig a joghatĂłságuk alatt állĂł terĂĽletek nĂ©pei között. + + 1. cikk + Minden. emberi lĂ©ny szabadon szĂĽletik Ă©s egyenlĹ‘ mĂ©ltĂłsága Ă©s joga van. Az emberek, Ă©sszel Ă©s lelkiismerettel bĂrván, egymással szemben testvĂ©ri szellemben kell hogy viseltessenek. + + 2. cikk + Mindenki, bármely megkĂĽlönböztetĂ©sre, nevezetesen fajra, szĂnre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más vĂ©lemĂ©nyre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, szĂĽletĂ©sre, vagy bármely más körĂĽlmĂ©nyre valĂł tekintet nĂ©lkĂĽl hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánĂtott összes jogokra Ă©s szabadságokra. + EzenfelĂĽl nem lehet semmifĂ©le megkĂĽlönböztetĂ©st tenni annak az országnak, vagy terĂĽletnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a szemĂ©ly állampolgára, aszerint, hogy az illetĹ‘ ország vagy terĂĽlet fĂĽggetlen, gyámság alatt áll, nem autonĂłm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott. + + 3. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van az Ă©lethez, a szabadsághoz Ă©s a szemĂ©lyi biztonsághoz. + + 4. cikk + Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság Ă©s a rabszolgakereskedĂ©s minden alakja tilos. + + 5. cikk + Senkit sem lehet kĂnvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyĂtĂł bĂĽntetĂ©snek vagy bánásmĂłdnak alávetni. + + 6. cikk + Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjĂ©k. + + 7. cikk + A törvĂ©ny elĹ‘tt mindenki egyenlĹ‘ Ă©s minden megkĂĽlönböztetĂ©s nĂ©lkĂĽl joga van a tĹ‘rvĂ©ny egyenlĹ‘ vĂ©delmĂ©hez. Mindenkinek joga van egyenlĹ‘ vĂ©delemhez a jelen Nyilatkozatot sĂ©rtĹ‘ minden megkĂĽlönböztetĂ©ssel Ă©s minden ilyen megkĂĽlönböztetĂ©sre irányulĂł felbujtással szemben. + + 8. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van az alkotmányban vagy a törvĂ©nyben rĂ©szĂ©re biztosĂtott alapvetĹ‘ jogokat sĂ©rtĹ‘ eljárások ellen a hazai bĂrĂłságokhoz tĂ©nyleges jogorvoslatĂ©rt folyamodni. + + 9. cikk + Senkit sem lehet önkĂ©nyesen letartĂłztatni, Ĺ‘rizetbe venni vagy száműzni. + + 10. cikk + Minden szemĂ©lynek teljesen egyenlĹ‘ joga van arra, hogy ĂĽgyĂ©t fĂĽggetlen Ă©s pártatlan bĂrĂłság mĂ©ltányosan Ă©s nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrĂ©szt jogai Ă©s kĹ‘telezettsĂ©gei felĹ‘l, másrĂ©szt minden ellene emelt bűnĂĽgyi vád megalapozottsága felĹ‘l. + + 11. cikk + + + Minden bĂĽntetendĹ‘ cselekmĂ©nnyel vádolt szemĂ©lyt ártatlannak kell vĂ©lelmezni mindaddig, amĂg bűnĹ‘ssĂ©gĂ©t nyilvánosan lefolytatott perben, a vĂ©delmĂ©hez szĂĽksĂ©ges valamennyi biztosĂtĂ©k mellett, törvĂ©nyesen megállapĂtják. + + + Senkit sem szabad elĂtĂ©lni oly cselekmĂ©nyĂ©rt vagy mulasztásĂ©rt, amely elkövetĂ©se pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt bĂĽntetendĹ‘ cselekmĂ©ny. Ugyancsak nem szabad sĂşlyosabb bĂĽntetĂ©st kiszabni, mint amely a bĂĽntetendĹ‘ cselekmĂ©ny elkövetĂ©se pillanatában volt alkalmazhatĂł. + + + + 12. cikk + Senkinek magánĂ©letĂ©be, családi ĂĽgyeibe, lakĂłhelye megválasztásába vagy levelezĂ©sĂ©be nem szabad önkĂ©nyesen beavatkozni, sem pedig becsĂĽletĂ©ben vagy jĂł hĂrnevĂ©ben megsĂ©rteni. Minden szemĂ©lynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sĂ©rtĂ©sekkel szemben a törvĂ©ny vĂ©delmĂ©hez. + + 13. cikk + + + Az államon belĂĽl minden szemĂ©lynek joga van szabadon mozogni Ă©s lakĂłhelyĂ©t szabadon megválasztani. + + + Minden szemĂ©lynek joga van minden országot, ideĂ©rtve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatĂ©rni. + + + + 14. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van az ĂĽldözĂ©s elĹ‘l más országban menedĂ©ket keresni Ă©s a más ország nyĂşjtotta menedĂ©ket Ă©lvezni. + + + Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönsĂ©ges bűncselekmĂ©ny miatti. kellĹ‘kĂ©ppen megalapozott ĂĽldözĂ©s, sem pedig az EgyesĂĽlt Nemzetek cĂ©ljaival Ă©s elveivel ellentĂ©tes tevĂ©kenysĂ©g esetĂ©ben. + + + + 15. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van valamely állampolgársághoz. + + + Senkit sem lehet sem állampolgárságátĂłl, sem állampolgársága megváltoztatásának jogátĂłl önkĂ©nyesen megfosztani. + + + + 16. cikk + + + Mind a fĂ©rfinak, mind a nĹ‘nek a házasságra Ă©rett kor elĂ©rĂ©sĂ©tĹ‘l kezdve joga van fajon, nemzetisĂ©gen vagy valláson alapulĂł korlátozás nĂ©lkĂĽl házasságot kötni Ă©s családot alapĂtani. A házasság tekintetĂ©ben a fĂ©rfinak Ă©s a nĹ‘nek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetĂ©ben egyenlĹ‘ jogai vannak. + + + Házasságot csak a jövendĹ‘ házastársak szabad Ă©s teljes beleegyezĂ©sĂ©vel lehet kötni. + + + A család a társadalom termĂ©szetes Ă©s alapvetĹ‘ alkotĂł eleme Ă©s joga van a társadalom, valamint az állam vĂ©delmĂ©re. + + + + 17. cikk + + + Minden szemĂ©lynek, mind egyĂ©nileg, mind másokkal egyĂĽttesen joga van a tulajdonhoz. + + + Senkit sem lehet tulajdonátĂłl önkĂ©nyesen megfosztani. + + + + 18. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van a gondolat, a lelkiismeret Ă©s a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás Ă©s a meggyĹ‘zĹ‘dĂ©s megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyĹ‘zĹ‘dĂ©snek mind egyĂ©nileg, mind egyĂĽttesen, mind a nyilvánosság elĹ‘tt, mind a magánĂ©letben oktatás, gyakorlás Ă©s szertartások vĂ©gzĂ©se Ăştján valĂł kifejezĂ©sre juttatásának jogát. + + 19. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van a vĂ©lemĂ©ny Ă©s a kifejezĂ©s szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy vĂ©lemĂ©nye miatt ne szenvedjen zaklatást Ă©s hogy határokra valĂł tekintet nĂ©lkĂĽl kutathasson, átvihessen Ă©s terjeszthessen hĂreket Ă©s eszmĂ©ket bármilyen kifejezĂ©si mĂłdon. + + 20. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van bĂ©kĂ©s cĂ©lĂş gyĂĽlekezĂ©si Ă©s egyesĂĽlĂ©si szabadsághoz. + + + Senkit sem lehet valamely egyesĂĽletbe valĂł belĂ©pĂ©sre kĹ‘telezni. + + + + 21. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van a hazája közĂĽgyeinek igazgatásában akár közvetlenĂĽl, akár szabadon választott kĂ©pviselĹ‘i Ăştján valĂł rĂ©szvĂ©telhez. + + + Minden szemĂ©lynek egyenlĹ‘ feltĂ©telek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra valĂł alkalmazásához. + + + A közhatalom tekintĂ©lyĂ©nek alapja a nĂ©p akarata; ez az akarat egyenlĹ‘ szavazati jog Ă©s titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenĂ©rtĂ©kűen biztosĂtĂł eljárás alapján idĹ‘szakonkĂ©nt tartandĂł tisztessĂ©ges választáson kell hogy kifejezĂ©sre jusson. + + + + 22. cikk + Minden szemĂ©lynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden szemĂ©lynek ugyancsak igĂ©nye van arra, hogy -az államok erĹ‘feszĂtĂ©sei Ă©s a nemzetközi egyĂĽttműködĂ©s eredmĂ©nyekĂ©ppen Ă©s számot vetve az egyes országok szervezetĂ©vel Ă©s gazdasági erĹ‘forrásaival- a mĂ©ltĂłságához Ă©s szemĂ©lyisĂ©gĂ©nek szabadon valĂł kifejlĹ‘dĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges gazdasági, szociális Ă©s kulturális jogait kielĂ©gĂthesse. + + 23. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a mĂ©ltányos Ă©s kielĂ©gĂtĹ‘ munkafeltĂ©telekhez Ă©s a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g elleni vĂ©delemhez. + + + Az egyenlĹ‘ munkáért mindenkinek, bármilyen megkĂĽlönböztetĂ©s nĂ©lkĂĽl egyenlĹ‘ bĂ©rhez van joga. + + + Mindenkinek, aki dolgozik, olyan mĂ©ltányos Ă©s kielĂ©gĂtĹ‘ fizetĂ©shez van joga, amely számára Ă©s családja számára az emberi mĂ©ltĂłságnak megfelelĹ‘ lĂ©tet biztosĂt Ă©s amelyet megfelelĹ‘ esetben a szociális vĂ©delem összes egyĂ©b eszközei egĂ©szĂtenek ki. + + + Minden szemĂ©lynek joga van a pihenĂ©shez, a szabad idĹ‘höz, nevezetesen a munka idĹ‘tartamának Ă©sszerű korlátozásához, valamint az idĹ‘szakonkĂ©nti fizetett szabadsághoz. + + + + 24. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van a pihenĂ©sre Ă©s szabadidĹ‘re, beleĂ©rtve a munkaidĹ‘ Ă©sszerű korlátozását Ă©s az idĹ‘szakos fizetett szabadságot. + + 25. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van saját maga Ă©s családja egĂ©szsĂ©gĂ©nek Ă©s jĂłlĂ©tĂ©nek biztosĂtására alkalmas Ă©letszĂnvonalhoz, nevezetesen Ă©lelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szĂĽksĂ©ges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g, betegsĂ©g, rokkantság, özvegysĂ©g, öregsĂ©g esetĂ©re szĂłlĂł, valamint mindazon más esetekre szĂłlĂł biztosĂtáshoz, amikor lĂ©tfenntartási eszközeit akaratátĂłl fĂĽggetlen körĂĽlmĂ©nyek miatt elveszĂti. + + + Az anyaság Ă©s a gyermekkor kĂĽlönleges segĂtsĂ©ghez Ă©s támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságbĂłl, akár házasságon kĂvĂĽl szĂĽletett, ugyanabban a szociális vĂ©delemben rĂ©szesĂĽl. + + + + 26. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van a nevelĂ©shez. A nevelĂ©snek, legalábbis az elemi Ă©s alapvetĹ‘ oktatást illetĹ‘en, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezĹ‘. A technikai Ă©s szakoktatást általánossá kell tenni; a felsĹ‘bb tanulmányokra valĂł felvĂ©telnek mindenki elĹ‘tt -Ă©rdemĂ©hez kĂ©pest- egyenlĹ‘ feltĂ©telek mellett nyitva kell állnia. + + + A nevelĂ©snek az emberi szemĂ©lyisĂ©g teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok Ă©s alapvetĹ‘ szabadságok tiszteletbentartásának megerĹ‘sĂtĂ©sĂ©re kell irányulnia. A nevelĂ©snek elĹ‘ kell segĂtenie a nemzetek, valamint az összes faji Ă©s vallási csoportok közötti megĂ©rtĂ©st, tĂĽrelmet Ă©s barátságot, valamint az EgyesĂĽlt Nemzetek által a bĂ©ke fenntartásának Ă©rdekĂ©ben kifejtett tevĂ©kenysĂ©g kifejlĹ‘dĂ©sĂ©t. + + + A szĂĽlĹ‘ket elsĹ‘bbsĂ©gi jog illeti meg a gyermekeiknek adandĂł nevelĂ©s megválasztásában. + + + + 27. cikk + + + Minden szemĂ©lynek joga van a közössĂ©g kulturális Ă©letĂ©ben valĂł szabad rĂ©szvĂ©telhez, a művĂ©szetek Ă©lvezĂ©sĂ©hez, valamint a tudomány haladásában Ă©s az abbĂłl származĂł jĂłtĂ©temĂ©nyekben valĂł rĂ©szvĂ©telhez. + + + Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi Ă©s művĂ©szeti termĂ©kkel kapcsolatos erkölcsi Ă©s anyagi Ă©rdekeinek vĂ©delmĂ©hez. + + + + 28. cikk + Minden szemĂ©lynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetĂ©ben olyan rendszer uralkodjĂ©k, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánĂtott jogok Ă©s szabadságok teljes hatállyal Ă©rvĂ©nyesĂĽlhessenek. + + 29. cikk + + + A szemĂ©lynek kĹ‘telessĂ©gei vannak a közössĂ©ggel szemben, amelynek keretĂ©ben egyedĂĽl lehetsĂ©ges a szemĂ©lyisĂ©g szabad Ă©s teljes kifejlĹ‘dĂ©se. + + + Jogainak gyakorlása Ă©s szabadságainak Ă©lvezete tekintetĂ©ben senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tĹ‘rvĂ©ny kizárĂłlag mások jogai Ă©s szabadságai elismerĂ©sĂ©nek Ă©s tiszteletbentartásának biztosĂtása Ă©rdekĂ©ben, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje Ă©s általános jĂłlĂ©te jogos követelmĂ©nyeinek kielĂ©gĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben megállapĂt. + + + Ezeket a jogokat Ă©s szabadságokat semmi esetre sem lehet az EgyesĂĽlt Nemzetek cĂ©ljaival Ă©s elveivel ellentĂ©tesen gyakorolni. + + + + 30. cikk + A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezĂ©se sem Ă©rtelmezhetĹ‘ Ăşgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyĂ©n rĂ©szĂ©re bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánĂtott jogok Ă©s szabadságok megsemmisĂtĂ©sĂ©re irányulĂł tevĂ©kenysĂ©get fejtsen ki, vagy ilyen cselekmĂ©nyt elkövessen. |